Csudijó nap volt ez a mai!! Igaz reggel a szokásos fejetlenség, rohangálás jobbra balra,lányokat kelteni, öltöztetni, oviba dobni, közben: én nem kelek elsőnek, deee anya één sem, ezt a zoknit nem veszem fel, ma én akarok választani ruhát, kérek útravalót, szomjas vagyok, nem akarok cipőt venni , csizmát akarok...mindezt sztereóba, negyedórába zsufizvaJ Az úcsó 5 percben azonban a kisebbik javított: mindkét szobájukat csontra rendbe rakta, beágyazott mindezt mint írtam 5 perc alatt. Elolvadtam...
Padlógázzal oviba, ott kiderült hogy egy szatyrot -tele a ruháikkal - otthon hagytam...Spuri vissza addig Janka mezitláb reggelizettJ Kis idő múltán kifulladva, kimelegedve megállóba várom a buszt és még csak 8,20van.
Éppen hogy beértem 9-re... Kipihentem magam + kávéJ 10 kor indulás a keletibe ügyet intézni, esőnek épp szemerkélni támad kedve. Majd a villamos is eltérített, de immár a nap is kisütött és egy kis séta sem árthat. Ügyintéző csaj jó fej, kellemesen feldobtuk egymás napját.
Du 3 után csend meditáció, 1,5 óra úgy elröpült...még csak el sem gémberedtemJ Ágival pont összefutottam Ő jött én indulóban. Szívem csücske a csaj.
Aztán hazafele megtámadták a buszt. (tisztára mint az indiánok) Méretes kővel bedobták az első ajtó üvegét, menet közben, erdőn át. Fél csapat szívrohamot kapott...Kívéve a sofőrt aki megsem állt, bár lehet jobban tette, korom sötétbe erdő közepén...
Összegezve rég volt ily kalandos napom, mindezek ellenére, vagy pont ezért (na meg persze a meditáció) zizgek annyi energiám van...
