Járom a várost. Autóval. Jobbról-balra, balról- jobbra.
Korábban (pár éve) 4 keréken egyedül ki sem mozdultam a kerületből. Ha mégis előtte 1 hétig paráztam. Most meg
Zöldfülűségemnek köszönhetően rendszerint eltévedek
Első egy-két alkalommal próbáltam tájékozódni térkép alapján. Aztán rájöttem h menet közben lapozgatni, olvasgatni elég merész, félre állva pedig soha nem érem el a végcélt. Így a 3. sikertelen próbálkozás után egy laza mozdulattal hátra hajítottam a segédeszközt, és usgyi toronyirányt.
Hát ez nekem új
semmi para, semmi aggódás h nyomom vész
Múltkor az M3-asra keveredtem fel véletlenül (eltereltek+ valószínű pár utcával előbb kanyarodtam le, mint az elő volt irányozva) Mégis simán haza keveredtem
Ma is kódorogtam
Az Örsről mindig a Jászberényin szoktam haza evickélni. Gondoltam most kipróbálom az Ecseri felé, aztán rá az ötösre. Valahol elronthattam valamit, mert magabiztosan robogtam előre, mikor egy nagyobbacska kereszteződésnél bevillant h hoppá hoppá ez mintha a Hungária lenne
Ha viszont ez az akkor nekem gyorsan balra kéne mennem
De azt itt nem lehet.
Még egy kicsit azonosítgattam aztán a túloldalon megfordultam és irányba álltam.
A lényeg a lényeg h élvezem, h akkor sem dől össze a világ, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy eltervezem, van rá megoldás és képes vagyok megtalálni
Az élet több területén is
Legfeljebb egy kicsit több benzin fogy
.:))
