A mustárfa magja a legkisebb, de magában hordozza az óriási fát. Isten nem látható, de a világ mindenség óriási és ha a fa létezik, akkor a mag is létezik.
A mustárfa magja csak egy szimbólum – az Alkotóra utal.
Mire jó a bizalom? Azt mondod: Rendben van, ez csak egy kis mag, de én hiszem, hogy egyszer fa lesz belőle. Álmodozol, reménykedsz, majd észrevétlenül kihajt, a mag. Eltűnik, elveszik a fában, abban a fában amelyen levél vagy te is.
A magnak bíznia kell az ismeretlenben. Felejtsd el a testet, az elmét a személyiségedet és minden azonosulást, és akkor egyszerre valami megindul benned…légy igazi tanítvány, légy olyan mintha nem is lennél.
A külső háború csak egy trükk, hogy megszabadulhass a belső háborúd fájdalmaitól. Ha nem vagy önmagaddal megbékélve, akkor két út lehetséges: vagy belül küzdesz, vagy kívül. Ha feszültségben élsz, akkor csak az alkalomra vársz, szinte mindegy, hogy ki lesz az ellenséged – lehet a beosztottad, a társad, a gyereked…
A háború csak az elme trükkje. Ha az elme tiszta, akkor nincs ellentét. De most még ez az illúzió vezérel, az egód diktál. Ha megtalálod a központod, a tengelyed csak akkor mondhatod, hogy vagyok, nem azt hogy én vagyok, csupán azt hogy vagyok. Akkor az energia más minőséget kap, a mustármagból terebélyes fa nőtt.
A természet nem siet…ő örökkévaló. De az elmének nincs ideje, mert jön a halál. De az élet mást mond: Tapasztalat! Az elme az illuziókban hisz…
És ezzel a felismeréssel megkezdődik a belső háború, két ellentétes energia harcol s feltűnik egy harmadik tényező, a figyelő aki az egészet a középpontból szemléli. Káosz keletkezik, melyből aztán új lét születik.
Ahogy most létezel, úgy sosem lesz benned béke. Ha valaki csöndet teremt benned úgy, hogy közben nem alakulsz át , az azt jelenti, hogy a harc egyelőre befejeződött, de te nem győztél. Nem jutottál sehová, csak megalkudtál a helyzettel.
A valódi mester felébreszt, és az ébredés folyamata csak azért nehéz, mert te nem akarsz felébredni.
A káosz állapotán keresztül kell menned, muszáj…mert te nem a két lábadon állsz, hanem a fejed tetején.
folyt köv...
