Annélkül, hogy bármi bajom lenne a férfiakkal...,annélkül, hogy ne érteném meg Őket..., annélkül, hogy bántani akarnék akárcsak egyet is...,annélkül, hogy ne lenne ez így jó!! Egyébként is "kicsit" vitatkoznék az "üzenővel"...azért nem ilyen "borzasztó" az IGAZI férfi! de a nőkre vonatkozó rész minden betűje gyógyír/ellenszer/betartandó!!:)
Az igazi nő – így mondják évezredek óta – odaadó. Ez a természetes.
De milyen az igazi férfi? Erről soha nem esik szó.
Mint ahogy arról sem, hogy odaadni magatokat egy ilyen önzetlenségre, megbízhatóságra, egy életen át tartó, hűséges szeretetre képtelen férfinek: felelőtlenség.
Minden szeretet alapja az önmagunkkal való viszony rendezése. Elsősorban önmagunkat kell megszeretni –ez minden kapcsolatunk alapja.
Szeresd a társadat, mint önmagadat – mondja Jézus.
De mi van, ha önmagamat nem szeretem? Akkor senkit sem tudok szeretni?
Ezért én híve vagyok annak – nem az örök női szerep , hanem a jelenlegi állapotok miatt-, hogy tanuljatok meg, női barátaim, egyedül lenni!
Tanuljátok meg önmagatokat megismerni.
Jól érezni magatokat nélkülünk is.
Tanuljatok meg befelé fordulni.
Saját lelketekért is élni.
Tanuljatok meg szabadnak lenni.
Ismerjétek fel, hogy az odaadás nem azonos a méltóság elvesztésével.
Tőlünk, férfiaktól ezt nem fogjátok megtanulni, mert mi már régen elfelejtettük.
A legfontosabb, amiért éltek, nem másokban, hanem bennetek van!
Méltóságnak hívják.
Élhettek másokért. Mindeneteket odaadhatjátok a gyerekekért, a szerelemért, a férjetekért, még az életeteket is odaadhatjátok – de a méltóságotokat: soha!
