Ma valahogy már megint elégedettlenség töltött el...pedig délelött órákon át zumba a lányokkal, aztán délután nyugi, most meg...
észrevettem, tudtam, hogy változtatnom kell mert olyat teremtek ezáltal aminek pont az ellenkezőjét szeretném...ez cssak egy álom, az én álmom én teremtem, csak észre sem veszem...tehát tudatosan tereltem...korábbi bejegyzéseket olvasgattam...
és akkor bevillant, hogy mivel riasztom el... akaratos és türelmetlen vagyok! Ezáltal ha a közelemben van egyből számonkérek, a legtöbbet várom tőle.
Csoda, hogy még egyáltalán szóba áll velem:) Mi lenne ha egyszerűen csak kedves lennék...amilyen vagyok ott nagyon mélyen hatvan hat lakat alatt?
elvárások nélkül...szabadon hagyni, nem csak rá figyelni...örülni neki ha ott van, de hagyni levegőhöz jutni.
Tudja ...nem kell bebizonyítanod...vagy majd megteszi az idő vagy az álmodó...ahogy te is érzed...úgy Ő is érzi már... Csak légy kedves...tudatosan ha nehéz hát szenvedj, küzdj meg az érzéssel...de ne vele...győzz!! hiszen erős vagy, tudod mi a győzelemhez vezető út...cselekedj...és ne félj...ha a másik közeledik majd megmondod neki, hogy sajálod, csak mindig maradj középpontban és tudd, ismerd a célod...és mindig tartsd szem előtt...aszerint cselekedj!!!
